Csütörtök iskola, péntek uszoda és palacsinta, szombaton városnézés Kerteminde-en és buli. Röviden ennyi.
Bővebben...
Csütörtökön tovább kalandoztunk a vasbeton tervezésben. Folytonos gerendák nyomatéki ábrái, képlékeny nyomatékátrendezés és a többiek. Az ázsiai tanár volt, akit szeretek, a legtöbben csak kukán ültek, nekem legalább voltak kérdéseim. Na, de ennyit a suliról. Délután 5re a polgármesterhez voltunk hivatalosak. Mind, erasmusosok. Amolyan fogadás: ingyen chips, kóla, bor és sör. Szinte kötelező a megjelenés :). Mindenki, mint a madarak rárepültek a ételre-italra. Sajnos csak 7ig tartott, de sokaknak ez jó bulialap volt.
Pénteken délelőtt uszodába mentünk Giusyval és Claire-rel. Már hiányzott a mozgás, múlt héten ugyanis zárva volt. Giusy rettentő elszánt, igazi sportember. Csütörtökön bulizott, mégis jött úszni és tovább is maradt mint mi. Utána közösen ebédeltünk Claire-rel, én mentem esőálló nadrágot venni és a másik Campusra nyomtatni. Estére palacsintázni mentünk Claire-hez. Vittem a lisztem, úgyhogy én sem maradtam ki. Szeretem ezeket a csajos estéket. Befaltunk egy csomó palacsintát, beszélgettünk mindenféléről.
Szombaton a tervhez tartva magunkat Kerteminde-be mentünk. A város 25 km-re van Odensetől. Busszal fél óra. Páran már voltak felderíteni 3 héttel ezelőtt esőben, mi szerencsére ragyogó napos időt kaptunk. A vélemények szerint szép, de szagos hely. Igazuk volt. Marhatrágya szag csapta meg az orrunkat, de hamar hozzászoktunk, nem volt annyira erős. Első utunk a turist office-ba vezetett, begyűjtöttük a prospektusokat. Megnéztük a kikötőt, horgász- és halászhelyeket, régi hajókat. Készítettünk sok közös fotót. Pilar, Cecile, Claire és Isabelle.
Utána ebédeltünk a tengerészeti múzeum mellett, kinn a szabadban. Élveztük a napot. Utána Claire szerint egy helytörténeti múzeumba indultunk, amiről kiderült, hogy valami helyi festő múzeuma, 60 kr belépő, persze kihagytuk. Szerencsére nem volt hiábavaló az út. Láttunk egy régi szélmalmot, benne kis kiállítással.
A prospektusban találtunk egy olyan képet ahol a dánok strandolnak Kerteminde "gyönyörű és napos" tengerpartját. Megtaláltuk az ominózus partot. Nehéz volt elképzelni, hogy a most fagyos, jéggel teli víz nyárra elég meleg lesz a strandoláshoz. Azért körülnéztünk. Utána megkerestük az igazi helytörténeti múzeumot, ami ingyenes volt. Forrócsokiztunk egy cukrászdában, majd a 5órás busszal jöttünk haza.
Este Oscar bulijára mentünk. Itt volt a Zeneházban, a koliban. Az elvárás az volt, hogy valami nemzeti ételt vigyünk. Nekem a kirándulás után nem sok erőm maradt főzöcskézni, úgyhogy úgy döntöttem csak sültkrumplit viszek. A csajok még a palacsintázáskor készítettek sós sütit, ami leginkább a gyümölcskenyérre hasonlított csak sós változatban. 10-re mentünk, akkorra az asztal tele volt finomságokkal. Fahéjas tekercs Finországból, baconös kecskesajt, pizza, tejberizs, alga, görög husi és még sok más (bocsánat attól aki éhes). Befaltunk,/ták mindet, majd kezdődött a tánc. Sok új ember, 2 őrült görög srác. Legalábbis mindenki ezt gondolta. Megjelentek strandpapucsban, úszóshortban. Kiderült, hogy szombat az utolsó előtti napja a karneválnak Görögországban és ez a jelmezük. Nagy sikert arattak. És még itt is találkoztam magyarokkal. Egy magyar lány, aki itt végzi az egyetemet és a Rasmus Raskban lakik. Hihetetlen. Jó buli volt.
A következő héten birtokba vettem a koli szaunáját. Jót tett a megfázásomnak és jó alkalom a beszélgetésekre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.