Tudom, hogy az elmúlt napokban eltűntem, de higgyétek el, megvolt az okom rá. A múlt héten, csütörtöktől hétfőig Laci látogatott meg. Este 8kor érkezett Koppenhágába. A repülőtéren vártam rá, majd Odensébe mentünk. 

Másnap lázasan ébredt, úgyhogy előkerültek az otthonról hozott, féltve őrzött gyógyszerek. Aznap bementünk a városba, megnéztük a parkot és a sétálóutcát.

A szombati napot otthon töltöttük, filmezés, pihenés, a láz kiheverése volt a cél. Kb sikert arattunk, mert vasárnap elmehettünk a Vasúttörténeti Múzeumba. Az ötlet az volt, hogy ne a hagyományos múzeumok közül válasszunk, hanem valami tényleg érdekeset. Sikerrel jártunk. Volt rengeteg régi vonat, óriás dieselmozdony, kicsi vonat a gyerekeknek és minden amit egy efféle múzeumtól elvárhatunk. Modellvasút, tankot szállító kocsi, postakocsi, váltó...

Utána, hogy próbáljuk bepótolni a szombaton kimaradt városnézést, úgyhogy ezután a kikötőbe mentünk, majd megnéztük a belvárost és a két campust is. A mérnöki karról egy erdei bicikliút vezet a főépülethez. Itt mintha egy vadasparkba csöppentünk volna. Láttunk nyulat, őzeket, ölyvet és fácánokat is. Szép hely ez az Odense!

Este közös palacsintázás, másnap könnyes búcsú.

E hét csütörtökön tesóm, Andris jött látogatóba. Őt az odensei állomáson vártam, este 7kor. Nem tétlenkedtünk, gyors vacsora és aztán irány a város. Szent Patrik napja volt aznap, ami az írek számára nemzeti ünnep, itt pedig csak egy jó alkalom a bulizásra.  Ezen a napon halt meg a hagyomány szerint Szent Patrik, az írek védőszentje. Elsőként egy ír pubba mentünk, ahol a tömeggel küzdve próbáltuk jól érezni magunkat. Odensében az elképzeléseimmel ellentétben jópár ír él, a kocsma tele volt vörös hajú, fehér bőrű termetes fickókkal.  Ittunk egy cidert és utána mentünk az A-barba. Éjfélig ingyenes belépő. Pont 5 perccel éjfél előtt érkeztünk, így ingyen mehettünk be. Bent a többiek már táncoltak, mi is csatlakoztunk. Andris először nem akart, aztán a lányok unszolására beadta a derekát. A bicikliút hazafelé ketten nem is tűnt olyan hosszúnak.

Másnap 10kor kelés, reggeli és irány a város. Először a parkot vettük célba. A park tele van kacsákkal, ludakkal, lakik ott két hattyú is és még sok más ismeretlen madár. Utána a folyó/patakpart mentén bicikliztünk. Ez volt az első alkalom nekem is, hogy arra jártam, így együtt fedeztük fel a helyet. Olyan az egész, mintha valami erdőben kerekeznénk. Szép időnk is volt. A patak mentén fekszik Odense állatkertje is, az útról látni a tigriseket, a tevéket és az emut is. :)

Utána, mivel már nagyon a város szélén voltunk, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a helyi skanzenig. Itt meg kell jegyezni, hogy mint sokminden más az is csak április elsején nyit, úgyhogy csak a kerítés mellől figyeltük a házakat, majd a suli felé vettük az irányt. Ezután a városközpont következett, forrócsokizás, majd utána feltöltődve mentünk a kikötőbe körülnézni. Aztán haza!

Eléggé elfáradtunk, de a nap nem ért véget. Este George-hoz voltunk meghívva. Sajnos későn kaptuk a meghívást, úgyhogy teli gyomorral érkeztünk, de azért mindent megszaglásztam. Később a többiekkel a Rasmus bárba mentünk, ahol Szent Patrik napi bulit tartottak (1 napos késéssel). 2ig tartott a buli, persze megint találkoztunk magyarral. Ádám, aki a teljes sulit itt csinálja. Nosztalgiáztunk Kelet-Európáról, Budapestről. Aztán alvás!

A szombatunk szintén sűrű volt. Andersen múzeum, városnézés. A múzeumot én már pár hete meglátogattam, ám Odense városától kaptunk 2 ingyen belépőt, amit bármelyik múzeumban felhasználhatunk, így el is használtuk. Délutánra Szigfridhez voltunk hivatalosak. Magyar biliárdozás. Egy olasz és egy szlovén srác volt elhívva, de nem jöttek el. Szigfrid kolijában van egy buliépület. Van biliárd, csocsó, pingpong, DJ pult és minden ami szem szájnak ingere. Ott voltunk a délután, majd este spanyol szülinapi buli. Csak 1 órát maradtunk, mert... másnap 6kor irány Koppenhága!

Jövő hétvégén szintén Koppenhágába megyek, de nem árt a felderítés! Reggel 8:20ra érkeztünk. A város kihalt, az utcák üresek, a kávézók is csak készítik elő az asztalokat. Azért belevágtunk! Először a sétálóutca. Magáért beszél...üres :)

Utána Christianiat vettük célba. Ez egy autonóm városrész, hippik lakják, a falak tele graffitikkel, az emberek a hordók körül állnak és melegítik magukat. Fényképezni nem szabad, de megragad az ember emlékezetében. Az turista információnál kapott térképen bejelölt útvonalat követtük: templomok, Kis Hableány, egy erőd is útba esett. A legszebb élmény a kikötő volt. Pont akkorra sütött ki a nap, az utca kezdett megtelni emberekkel, éreztük ITT A TAVASZ!

Sétánkat egy parkban folytattuk, ahol a koronázási ékszereket tartják.

Mivel Andris repülője fél3-kor indult, így búcsúzkodtunk és hazament. (Magyarország, jövök 1 hónap múlva!)