Még csak tegnap érkeztem meg Odensébe. a repülőtéren már találkoztam egy magyar gépész fiúval, de arra nem számítottam, hogy Koppenhágában még több magyarral megyek egy vonaton. Két Győrben tanuló lány szintén Odensébe jött tanulni. Szóval legalább nem unatkoztunk.

Mikor megérkeztünk az állomásra már vártak minket a buddyk (ők amolyan mentorok v ahogy nálunk mondják tandem partnerek). Az én mentorom Pilar Spanyolországból. Még csak a 2. szemeszterét tölti itt, úgyhogy emlékszik a kezdeti nehézségekre. Egyből azzal fogadott, hogy üljünk le vmit meginni, ne rohanjunk, hozott nekem hálózsákot, sütött nekem hagymás krumplis lepényt, sőt tőle van az internet kábelem is (egyelőre). Kibuszoztunk a szállásomhoz, ami busszal fél órányira van (mert összevissza kanyarog a busz). 

A szállásom a Rasmus Rask Kollégium, olyan mintha különálló apartmanok lennének, kb 600 ember lakik itt. A 3105-ös számú házban kaptam helyet.

Mikor beléptünk elég büdös volt a ház, a lakótársam egy dán fiú Rasmus elég rendetlen, úgyhogy minden tele volt koszos edénnyel, cigarettfüsttel. Pilar egy barátja Fernando is segített a szobám "bebútorozásához" (ez egyelőre egy ágyat, 4 polcot és 2 asztalt takar.

Ezután bemutattak az itt lakó barátaiknak, így megismertem összesen 4 spanyolt és egy csehet. Pilar segített biciklit szerezni, tegnap már ki is próbáltam, még lakatot kell szereznem rá. Itt mindenki biciklivel közlekedik, ugyanis a busz eléggé kiszámíthatatlan és drága is.